A közművelődés fogalmának története: Mária Teréziától a szocialista törvényig
Hogyan született és változott a közművelődés fogalma a 18. századtól napjainkig? T. Kiss Tamás a fogalom „életrajzát" rajzolja meg.
Kulturtér
A csíkszeredai régizene fesztivál: a Mikó-vár falai közt szóló évszázados muzsika
Csíkszereda nyaranta a régizene fellegvárává válik – a fesztivál és nyári egyeteme generációkat nevel a középkori és barokk muzsika szeretetére.
Torda fazekashagyománya: a céhtől a Tompa testvérek híres kerámiaüzeméig
Az erdélyi Torda fazekasmestersége a céhektől a Tompa testvérek királyi udvart is ellátó kerámiaüzeméig: nevek, évszámok, jellegzetes minták.
Ahogy a magyar tudomány felfedezte az ókori Rómát: nevek, művek, korszakok
Wáli Istvántól Mary Beardig: hogyan írta meg a magyar és erdélyi tudomány az ókori Róma történetét több mint két évszázadon át.
A Tauffer család: kolozsvári polgárdinasztia a 18-20. században
A kolozsvári Tauffer kereskedő- és iparoscsalád története: kaszinó, polgári olvasókör, szivargyár, fényképészet és egy híres budapesti orvos.
Orosz Lujza, a Szilágyság szülötte: méltatás egy erdélyi színművésznő életútjáról
Méltatás Orosz Lujza erdélyi színművésznőről, aki kilencven évesen is szülőföldjén, a Szilágyságban él, és a kolozsvári magyar színház megbecsült tagja volt.
Az isonzói csaták borzalmai – hadtörténészek a Nagy Háború olasz frontjáról Kolozsváron
A Nagy Háború kutatói az isonzói és doberdói harcokról beszéltek a kolozsvári Györkös Mányi Albert Emlékházban tartott esten.
Purjesz Zsigmond, a kolozsvári belgyógyászat megújítója és az erdélyi orvosok nemzedékeinek tanítómestere
Purjesz Zsigmond (1846–1918) szegény szentesi családból a kolozsvári belgyógyászat megújítója és Erdély orvosnemzedékeinek tanítómestere lett.
A Szent Korona rejtélyes érmelléki útja 1849-ben – szájhagyomány és levéltári nyomok (2. rész)
Megfordult-e a magyar Szent Korona 1849-ben az érmelléki tájon? Szabó József levéltári nyomokat és helyi legendákat ütköztet. (2. rész)
A magyar Szent Korona az Érmelléken – legendák és tények a korona rejtegetéséről
Szabó József tanulmánya a magyar Szent Korona érmelléki rejtegetésének legendáit vizsgálja kritikusan – az 1551-es és 1849-es történeteket egyaránt.