A műhely félhomályában, valahol a Nagykunságon, egy hetvenes éveiben járó férfi a falba vert vaskampóhoz erősíti a kender szálait, majd hátrálni kezd. Csigolyás kerekét pörgeti egy fiú, a szálak sodródnak, feszülnek, a férfi pedig lassan, egyenletes léptekkel távolodik, kezében a…
Van valami nyugtalanítóan kézzelfogható abban, amikor egy frissen vágott hasábból néhány óra alatt kanál lesz. Nem a műhelyek olajos gépzaja, nem a porfelhő és nem a méteres szerszámfal kell hozzá, hanem egy darab nedves fa, egy éles kés és egy…
A cipő ritkán azért kerül a kukába, mert tényleg tönkrement. Sokszor csak egy aprócska hiba teszi viselhetetlenné: leválik a talp széle, kikopik a sarokvég gumija, kilazul egy fűzőlyuk. A boltban közben egyre kínosabbak az árak, egy átlagos bőr félcipőért negyven-ötvenezer…
A tetőkas, amelyet senki sem vett észre A Klauzál tér egyik bérházának lapostetőjén, négy emelet magasban, egy fehérre festett farekesz áll, amelyet a járókelők soha nem fognak meglátni. Benne nyár derekán nagyjából ötvenezer mézelő méh dolgozik, miközben odalent a piaccsarnok…
Egy budapesti üzletember tavaly nyáron három fehér ingre adott le rendelést egy belvárosi szabónál, miután évek óta küzdött azzal, hogy a bolti darabok vagy a vállán feszültek, vagy a derekán lógtak rajta zsákszerűen. A számla a végén ingenként harmincezer forint…
A Tisza-parti ártéren, valamikor januárban, amikor a víz visszahúzódott a fagyos földről, egy idős férfi metszőollóval a kezében hajol a vesszők fölé. A keze tövéből, egy-egy mozdulattal csípi le a vékony, vörösesbarna hajtásokat, mindig ugyanazon a ponton, közvetlenül a tő…
A műhely előtt nincs cégtábla, csak egy rozsdás patkó a kapun, és odabentről tompa, ritmusos koppanás hallatszik, mintha valaki egy nagyon türelmes, nagyon makacs órát próbálna beigazítani. Benedek a kemence elé hajol, kihúz egy izzó, naranccsárga acéldarabot a parázsból, és…
A műhely félhomályában a forgács szaga az első, ami megüt. Édeskés, gyantás illat, amely a luc fenyőből árad, és belekeveredik a lenolajos lakk csípősebb leheletébe. Egy kétablakos, alig húsz négyzetméteres helyiségben vagyunk, valahol egy budai bérház belső udvarára néző földszinten,…
Van valami megnyugtató abban, ahogy a tű átbújik a bőrön, és a viaszos cérna halkan súrlódva követi. A bőrművesség azon ritka kézműves műfajok közé tartozik, amelyhez nem kell műhely, drága gép vagy évek tapasztalata: egy konyhaasztal, néhány alapszerszám és egy…
A korong sivár, koszorúsan szürke korongja egyenletesen forgott, én meg ott ültem fölötte, két marék agyaggal, és tehetetlenül néztem, ahogy a labdám táncolni kezd. Centírozni próbáltam — ezt a szót aznap hallottam először a tanártól, egy óbudai műhelyben, ahol heti…
