A gagauzok kevéssé ismert, mintegy 164 ezer fős népe a Moldovai Köztársaság déli részén, egy autonóm területen él. Az autonómia, amelynek székhelye a 22 ezer lakosú Komrat, három várost és 23 falut foglal magába, területe 1848 négyzetkilométer, lakosságának 86 százaléka gagauz. A gagauzok altáji eredetű, török nyelvet beszélő nép: nyelvük a türkmén, a török, az azeri és a kazah rokona, ám írásbeliségük nincs. Vallásukat tekintve mégis ortodox keresztények (pravoszlávok), ami megkülönbözteti őket a muszlim török népektől. Az autonóm területen kívül további mintegy 45 ezer gagauz szóródott szét tizenkilenc országban.
Gagauzia 1991-ben, békés úton mondta ki önrendelkezését, elsőként a moldovai régiók közül; autonómiáját a kisinyovi kormány 1994 karácsonyára ismerte el hivatalosan. Az 1998-as alkotmány azokban a községekben biztosít autonómiát, ahol a gagauzok aránya meghaladja az 50 százalékot. A 35 tagú helyi parlamentet (Halk topluşu) négyévente választják, a kormányzó (bashcan) legfeljebb két egymást követő mandátumot tölthet be, és tagja a moldovai kormánynak. A szerző látogatása idején a kormányzó Mihail Formuzal volt, aki 1959. november 7-én született Odesszában, tizennyolc évig szolgált katonaként, majd Csadir-Lunga polgármestere lett. Öt nyelven beszél: gagauzul, oroszul, románul, angolul és franciául.
A nyelvi viszonyok összetettek: a gagauzok két-, sőt háromnyelvűek. Az orosz a Pruton túl afféle közvetítő nyelvként szolgál a volt szovjet népek között, és a gagauzok többsége folyékonyan beszéli. A románt viszont kevéssé sajátították el. A 2011-es romániai népszámláláson mindössze 45 magát gagauznak valló személyt írtak össze. Komrat egyetemén négy karon, főként oroszul, mellette gagauzul, angolul és németül mintegy kétezren tanulnak. A városban áll a Keresztelő Szent János ortodox székesegyház, egy több mint három méteres Lenin-szobor, valamint Demirel török, Alijev azeri és Nazarbajev kazah elnök mellszobra; működik egy Mustafa Kemal Atatürk nevét viselő kulturális könyvtár is.
A szerző ellátogatott Gajdar faluba is, amelynek mintegy 4000, túlnyomórészt gagauz lakosa van. Polgármestere, Kiosya Ilya három fő gondot említett: az ivóvízhálózat korszerűsítését, az utak állapotát és a szovjet korszakból maradt vegyi hulladék ártalmatlanítását. A falu híres szőnyegszövő hagyományáról: 2013 augusztusától évente megrendezik a Gajdar koraflari nevű szőnyegfesztivált, ahol sokan művelik a hagyományos kézi szövést. A kisebb, ajándékméretű darabok ára tíz eurótól indul, a nagyobb szőnyegek a száz eurót is meghaladják.
(Forrás: Művelődés)
