Vasvári Pál nyomában Kalotaszegen – egy márciusi ifjú halála és emlékezete
Vasvári Pál, a márciusi ifjak egyike Kalotaszeg hegyei közt esett el 1849-ben. A helyi emlékezet története a kápolnáktól…
Sajtó, könyvtárak, médiatörténet és kulturális közélet.
Vasvári Pál, a márciusi ifjak egyike Kalotaszeg hegyei közt esett el 1849-ben. A helyi emlékezet története a kápolnáktól…
Hogyan lett a Hargita megyei Székelykeresztúrból Petőfi-zarándokhely? A költő 1849-es utolsó estéjéből kibontakozó helyi kultusz története.
Ráday Mihály a magyarországi műemlékvédelem legendás alakja, akit a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő Egyesület Fényes Elek-díjjal tüntetett ki…
Méltatás Orosz Lujza erdélyi színművésznőről, aki kilencven évesen is szülőföldjén, a Szilágyságban él, és a kolozsvári magyar színház…
Az erdélyi Érmellék tájegység épített öröksége megújulóban: kúriák, tájházak és a szalacsi pincesorok mai műemlékvédelmi helyzetéről.
Egykor kiterjedt mocsarak borították az Érmelléket. A lecsapolások után ma alig pár sziget őrzi a hajdani gazdagságot a…
Wilhelm Sándor néprajzi írása az érmelléki halászat, csíkászat és vadfogás eszközeit menti meg, mielőtt a mocsarakat lecsapolták.
Az Érmellék, a mai romániai és magyar határ menti tájegység sok jeles szülöttje formálta a magyar tudományt, egyházat…
Hogyan lett a dévai ferences kolostorból szórványkollégium, majd több száz gyermeket nevelő, Erdélyre kiterjedő hálózat.
Hadad partiumi falu 1919-es harcainak története, amikor a Székely Hadosztály és a civilek együtt védekeztek, valamint az emlékezés…
A Hunyad megyei Hátszeg vidéke a Kárpátok egyik legnagyobb hegyközi medencéje, gazdag természeti, régészeti és épített örökséggel.
A három megye határán fekvő, hagyományosan elhanyagolt Tövishát vidékének magyar közösségét összefogó civil szervezet múltja, jelene és jövőképe.
Désháza szilágysági falu portréja: a hajdan virágzó fazekasság, a református közösség és a fiatalok mai erőfeszítései egy mértékadó…
A Makovecz Imre tervezte szászrégeni DIO Ház a helyi magyar közösség kulturális és szociális központja, ahol napi étkeztetés…
Az 1930-ban felavatott temesvári Magyar Ház a bánsági szórványmagyarság büszkesége volt – tulajdona azonban máig peres kérdés.