Az Érmellék a mai Románia és Magyarország határvidékén fekvő, kevéssé ismert kistérség, amelyet a cikk „méltánytalanul elhanyagolt”, „két ország határmezsgyéjén” elhelyezkedő vidékként mutat be. Bár a táj neve sokaknak ismerősen cseng Kazinczy Ferenc kapcsán, számos jeles szülöttje feltáratlan maradt. Az itteni falvak és mezővárosok – mint Érkeserű, Székelyhíd, Bihardiószeg, Albis, Csokaly, Szalacs, Gálospetri vagy Érsemjén – a reformáció óta adtak a magyar művelődésnek meghatározó alakokat.
A korai századokból több református egyházi vezető emelkedik ki: Dajka János (1580–1633) és a székelyhídi születésű Tofaeus Mihály (1624–1684) is a gyulafehérvári udvarhoz kötődő püspök, illetve lelkész volt, míg Diószegi Kis István (1635–1698) szintén református püspökként szolgált. A tudomány és a reformkor felé a tájegység két híres szülötte mutat utat. Irinyi János (1817–1895) az albisi születésű kémikus, akit a zajtalanul gyúló, foszforos gyufa feltalálójaként tartanak számon (1836); 1849-ben Kossuth megbízásából a nagyváradi lőpor- és ágyúgyárat vezette. Öccse, Irinyi József (1822–1859) a márciusi ifjak közé tartozott.
A statisztika hazai megalapozója, a csokalyi Fényes Elek (1807–1876) volt, akit a Magyar Tudományos Akadémia 1837-ben levelező, 1858-ban rendes tagjává választott, és aki a Batthyány-kormány idején a statisztikai hivatal megszervezéséért felelt. A szabadságharc katonái közül Kiss Pál (1809–1867) honvéd tábornokot maga Kossuth Lajos nevezte az ország egyik legderekabb katonájának. A polihisztor orvos, a szalacsi Andrássy Ernő (1894–1968) szintén a vidék kiemelkedő alakja volt.
A huszadik század a megtorlások és a helytállás története is. A gálospetri Sass Kálmán (1904–1958) lelkész, akit „az Érmellék messiásaként” emlegettek, megírta Az érmelléki reformátusság nyomában című tanulmányát; az 1956-os forradalom után, 1957 februárjában letartóztatták, és 1958. december 2-án Szamosújváron kivégezték. Az érsemjéni Csiha Kálmán (1927–2007) lelkészt, akit 1990-ben az Erdélyi Református Egyházkerület püspökévé választottak, szintén börtönévek sújtották; szenvedéseiről a Fény a rácsokon (1996) című könyvében számolt be.
(Forrás: Művelődés)
