Emlék-lapok

Levey Ferenc (1917–2015) besztercei magyar visszaemlékezésének második része a háborús évekről, a fogságról és a hazatérésről.

Száz éve jelent meg a Kiáltó szó, Kós Károly, Paál Árpád és Zágoni István röpirata, amely az erdélyi magyar kisebbségi politika alapszövege lett.

Egy aranyosszéki falu, Felvinc második világháborús halottainak névsora a frontoktól a szovjet lágereken át a 2018-as emlékműig.

Haller János erdélyi főúr 1686-os bécsi diplomáciai útja és vásárlásai a korabeli arisztokrácia mindennapjairól árulkodnak.

Hogyan született és változott a közművelődés fogalma a 18. századtól napjainkig? T. Kiss Tamás a fogalom „életrajzát" rajzolja meg.

A Nagy Háború kutatói az isonzói és doberdói harcokról beszéltek a kolozsvári Györkös Mányi Albert Emlékházban tartott esten.

Megfordult-e a magyar Szent Korona 1849-ben az érmelléki tájon? Szabó József levéltári nyomokat és helyi legendákat ütköztet. (2. rész)

Szabó József tanulmánya a magyar Szent Korona érmelléki rejtegetésének legendáit vizsgálja kritikusan – az 1551-es és 1849-es történeteket egyaránt.

Csorba Csaba a Partium 16. századi török hódoltatását és Gyula várának 1566-os ostromát tekinti át, Mohácstól a délvidéki várak elestéig.

Hogyan kötött barátságot a száműzetésben a „kis Kossuth” néven ismert Berzenczey László és Görgei Artúr, az 1848–49-es honvédsereg fővezére.