Az Érmellék a mai Romániában, az egykori Bihar és Szatmár vármegyék határvidékén fekvő történelmi tájegység, amely az Ér patak mentén húzódik, és magyar kulturális hagyományokban gazdag, ám műemlékileg kevéssé feltárt vidék. Az írás azt vizsgálja, hogyan zajlik itt napjainkban az épített örökség védelme, és arra figyelmeztet, hogy a védelemre érdemes épületeknek mintegy a kétszerese vár hivatalos elismerésre és megóvásra. A szerző szerint a szakszerű műemlékvédelem négy szakaszra épül: kutatás, állagmegóvás, helyreállítás és hasznosítás.
A cikk több sikeres helyreállítást emel ki. Gálospetriben egy paraszti porta tájházként újult meg, eredeti nádtetővel, agyagkemencével és a helyükre visszaköltöztetett melléképületekkel. Szalacson egy egykori zsellérház kapott vissza hagyományos faablakokat és tüzelőberendezést, dokumentumok és analógiák alapján. A térség egyik jelképes emléke a Roxin-kúria, amely ma a Kazinczy-Fráter-Csiha emlékmúzeumnak ad otthont: a klasszicista épület a nyelvújító Kazinczy Ferenc (Érsemjénben született), Fráter Loránd és Csiha Kálmán erdélyi püspök emlékét őrzi.
Külön figyelmet kapnak a borospincék mint a népi építészet jellegzetes emlékei. Diószegen egykor 350-400 szőlőbeli építmény állt, ezek nagy része a kollektivizálás során eltűnt. Szalacson viszont máig mintegy ezer pince maradt fenn nyolc sorban, és több mint felük eredeti vagy helyreállítható állapotban van. Itt egy 1880 körül épült, favázas pince átfogó felújítása zajlik, korhadt elemeit korabeli, bontott anyagokkal pótolják. A vidék épített örökségéhez tartoznak a székelyhídi barokk katolikus templom (1764-1768), a gálospetri, székelyhídi és albisi református templomok, valamint kastélyok és kúriák sora.
A helyreállítások önkormányzati összefogással, európai uniós és megyei forrásokból, örökségvédelmi szakemberek bevonásával valósulnak meg. A 2006-ban elkészült Bihar megyei kastélykataszter 103 történelmi rezidenciát dokumentált, melyek közül 68 maradt fenn. A szerző tudományos, ugyanakkor aggódó hangon bírálja a hozzá nem értő beavatkozásokat, és három alapvető követelményt fogalmaz meg: kötelező szakértői konzultációt, az örökségvédelmi elvek oktatását, valamint a károkozás szigorúbb jogi felelősségre vonását.
(Forrás: Művelődés)
