A modern magyar irodalom bölcsője nem Budapest, hanem a mai Romániában, a Körös partján fekvő Nagyvárad (románul Oradea) volt. A 20. század elején a Bihar megyei város az Osztrák-Magyar Monarchia egyik leggyorsabban fejlődő települése volt: ötven ezernél is több lakossal, öt napilappal, állami színházzal, kabaréval és jogakadémiával. Kortársai csak „Körös-parti Pernasszusként” vagy „Duna-parti Párizsként” emlegették. Erről a korszakról tartott előadást Boka László budapesti irodalomtörténész a váradi Ady Endre Emlékmúzeumban, az írásban Balla Sándor foglalja össze a hallottakat.
A város nyüzsgő kávéházi élete adott otthont a magyar líra megújítóinak. Az elegáns Royal kávéház az elittársaságé volt, míg az EMKE kávéház a fiatal írók és újságírók bohém törzshelyeként szolgált; itt alakult meg 1908. október 14-én A Holnap irodalmi társaság. A mozgalmat Juhász Gyula kezdeményezte, hét alapító taggal, köztük Ady Endrével, Babits Mihállyal és Balázs Bélával. A társaság az irodalmi élet decentralizálását hirdette, szembefordulva a fővárosi, konzervatív irodalmi hagyománnyal, és az egyéni tehetséget helyezte középpontba.
A csoport két antológiát adott ki: az elsőt 1908 szeptemberében mutatták be a városházán, erősen Ady-központúan, a másodikat 1909 tavaszán, kiegyensúlyozottabb szerkesztéssel. A kötetek országos botrányt kavartak: ahogy a korabeli megfogalmazás szól, az egész ország két táborra szakadt, „Holnap ellen, Holnap mellett”. A korszak hangadói, mint Beöthy Zsolt vagy Rákosi Jenő, gőgösnek és magyartalannak bélyegezték a társaságot. A diákokat akár az iskolából is kicsaphatták, ha Holnap-verseket szavaltak.
A mozgalom központi alakja Ady Endre volt, aki 1899 végén érkezett Váradra irodalmi kritikusként és publicistaként. Itteni élete döntően hatott költészetére, különösen a férjes francia asszonnyal, Léda (Brüll Adél) alakjával való kapcsolata. A Holnap radikálisabbnak bizonyult a szintén 1908-ban indult Nyugat folyóiratnál, ám a két irányzat közti kezdeti ellentét fokozatosan oldódott: a tagok zöme végül a Nyugathoz csatlakozott, amely a 20. századi magyar irodalom meghatározó orgánumává vált.
(Forrás: Művelődés)
