A 2010-es évek Kolozsvárán élénk amatőrcsillagász-élet bontakozott ki, amelyet két helyi klub fog össze: az Andromeda és a Borealis egyesület. A szerző, Váradi Nagy Pál szerint az amatőrök kiegészítik a hivatásos kutatók munkáját, mert míg utóbbiak főként elméleti és adatfeldolgozási feladatokkal foglalkoznak, az amatőröknek jut idejük a gyakorlati megfigyelésre. A város adottságai vegyesek: a központban erős a fényszennyezés (a kilencfokú Bortle-skálán 8-9-es érték), míg a peremvidéken, ahol a szerző él, már olykor előtűnik a Tejút. A sötétebb megfigyelőhelyek közé tartozik a Bükk-hegység, Feleki, valamint a gyakran látogatott Csürülye és Gyerőfidongó.
A közösség rendszeres programokat szervez. A járdacsillagászat (a 19. századi Európában gyökerező hagyomány, amikor a városban felállított távcsövek mellé bárki odaléphet) évente kétszer kerül megrendezésre a Borealis jóvoltából, és vannak újhold idejére időzített, éjszakai megfigyelésekkel teli starparty-rendezvények is. A szerző 2013 óta csillagtúrákat vezet, a Borealis pedig többnapos, sőt egyhetes táborokat szervez. A megfigyeléseket olyan eszközök segítik, mint a klub 300 mm-es Newton-távcsöve, vagy a Mátis István által kézzel csiszolt tükörrel épített „Mintaka” nevű műszer.
A digitális forradalom jelentősen olcsóbbá tette az asztrofotózást, amely korábban csak a tehetősebb amatőröknek volt elérhető. A kolozsvári alkotók nemzetközi elismerést is szereztek: a szerző egy egész éven át, 2012 augusztusától 2013 júliusáig naponta fényképezte a Nap helyzetét, és az így készült analemma-felvétel a NASA-hoz köthető EPOD (Earth Science Picture Of the Day) elismerését kapta. Több kolozsvári kép szerepelt a National Geographic havi fotójaként is. A helyi asztrofotósok közül kiemelkedik Munzlinger Attila, az erdélyi orvos-fotós, akit romániai díjjal tüntettek ki.
A kolozsvári amatőrök tágabb szervezetekhez is kapcsolódnak: az Erdélyi Magyar Csillagászati Egyesülethez, a magyarországi Magyar Csillagászati Egyesülethez (MCSE) és a román meteorcsillagászati társasághoz (SARM). A megfigyelt égi jelenségek a Jupiter és a Szaturnusz holdjaitól a Vénusz sarló alakjáig, az Androméda-galaxistól a Fátyol-ködig terjednek. A szerző zárásként megemlíti, hogy 2016 őszén Kolozsvár ad otthont az ALAN (Artificial Light At Night) konferenciának, amely a mesterséges éjszakai fény és a fényszennyezés kérdéseivel foglalkozik.
(Forrás: Művelődés)
