A Kalotaszeg Kolozsvártól nyugatra fekvő, magyar népművészetéről híres erdélyi tájegység, amely az 1848–49-es szabadságharc egyik tragikus epizódjának is színhelye lett. Itt vesztette életét Vasvári Pál (1826–1849), a pesti márciusi ifjak egyik vezéralakja. A Büdön (a mai Tiszavasváriban) Fejér Pál néven, görögkatolikus papcsaládban született fiatalember Pesten tanult történelmet és természettudományt; az 1847-ben felvett Vasvári nevet egy hasonló nevű történésztől, Fejér Györgytől való megkülönböztetés végett választotta. 1848. március 15-én a Landerer-nyomdában Petőfi Sándor, Jókai Mór, Irinyi József és Bulyovszki Gyula társaságában fogalmazta a tizenkét pont követeléseit, részt vett Táncsics Mihály kiszabadításában, majd Kossuth pénzügyminisztériumában dolgozott.
1849 januárjában Kossuth Lajos megbízásából Vasvári megszervezte a több mint ötszáz fős Rákóczi-szabadcsapatot. A csapat zászlaját 1849. április 27-én szentelték fel Nagyvárad főterén, a zászlóanya gróf Teleki Blanka volt. A szabadcsapat a Gyalui-havasokba húzódott román felkelők ellen vetette be magát. Bem tábornok parancsára nagyszabású bekerítő hadműveletben vettek részt, ám 1849. július 6-án a havasokban, a mai Vasvári-havas térségében vívott súlyos harcban Vasvári és csapatának több mint négyszáz tagja elesett. A szemtanúk szerint a fiatal vezető egy ágyú és a zászló védelmében sebesült halálra a délutáni órákban.
A szabadságharc bukása után az emlékezés ápolása a helyi reformátusokra hárult: Hory Farkas lelkész és leánya, az íróként és néprajzkutatóként ismert Gyarmathy Zsigáné Hory Etelka tartotta életben Vasvári emlékét. A kolozsvári Vasvári-kör 1892-ben, 1893-ban és az ötvenedik évfordulón, 1899-ben szervezett nagyszabású megemlékezéseket. A feltételezett csata helyén 1903-ban fakápolna épült Melka Vince oltárképével, ezt 1912-ben Urmánczy János földbirtokos kőkápolnára cserélte, amelyet azonban 1918-ban leromboltak. A völgyet 1974-ben a Béles-tó vízerőművének duzzasztása árasztotta el, így a kápolna a víz alá került.
A rendszerváltás után új lendületet kapott az emlékezés: Körösfőn (1995) és Magyarvalkón (1996) kopjafát állítottak, nem kis jogi nehézségek árán. 1996 óta a Rákóczi Kulturális Egyesület évente megrendezi a Vasvári Pál-napokat történelmi előadásokkal, kulturális műsorokkal és koszorúzással, 2004-ben pedig kis emlékkiállítás nyílt Körösfőn. Vasvári Pál alakja így mind a mai napig eleven része a kalotaszegi magyarság történelmi önazonosságának.
(Forrás: Művelődés)
