A Désháza nevű falu Erdély északnyugati részén, a mai Románia Szilágy megyéjében fekszik, abban a dombvidéki tájegységben, amelyet Tövishátnak neveznek, a tágabb értelemben vett Szilágyság magyarlakta vidékén. A település Szilágycsehtől kilenc kilométerre, egy szűk völgykatlanban húzódik meg; sűrűn beépített faluszerkezete a 17. századi tatárjárás emlékét őrzi. A helység középkori eredetű: első írásos említése 1343-ból való, nevét állítólag alapítójáról, Deésről kapta. A nemesi múltú faluban 1705-ben nyolc nemesi család élt, közöttük az Alszegi, Petkes, Németh, Nagy, Hunyadi és Fazekas família.
Désháza legjellegzetesebb hagyománya a fazekasság volt. Szilágy megyében három jelentős fazekasközpont működött: Zilah, Szilágysomlyó és Désháza. A néprajzkutató Kós Károly 1850-ből származó adatokat talált a désházi kályhacsempékről. Az első világháború előtt még hatvanöt fazekas dolgozott a faluban, 1954-ben harminchat mesternek volt iparengedélye. Mára azonban a mesterség kihalóban van: az utolsó aktív fazekas a virágmintás edényeiről ismert, akkor harmincnyolc éves Máté Lajos, aki az agyagot a helyi Bükk-kertben ássa. A hagyományos szakmák helyét fokozatosan az építőipar vette át, ma a községben tizenhat építési vállalkozó működik.
A falu lakossága túlnyomórészt magyar és református. Az 1890-es 619 főről a népesség 1992-re 1254-re nőtt, az utóbbi években azonban természetes fogyás figyelhető meg: 2015-ben tizenhét temetésre csupán kilenc keresztelő jutott, közölte Uszkai Zoltán lelkipásztor. A református templomot 1858-ban szentelték fel; tornyában két harang lóg, az egyik 1777-ből. A világháborús emlékmű mellett a falu Nagy Sámuel sorkatona nevét is őrzi, aki az 1989-es decemberi romániai forradalom idején vesztette életét.
A nehézségek ellenére a közösség igyekszik megújulni. Az iskola 2006-ban uniós támogatásból felújult, 2010-ben új óvoda nyílt. 2011-ben megalakult a Désházi Ifjúsági Klub, amelynek jelszava „Együtt Désházáért!”, 2012-ben pedig létrejött a Csuporka Néptáncegyüttes, amely Molnár Andrea vezetésével Zilahon és a Székelyföldön is fellépett, sőt utánpótláscsoportot, a Kiscsuporkát is elindította. Ezek a kezdeményezések jelzik, hogy a kis tövisháti falu a hagyományaira építve próbálja megtartani magyar közösségét.
(Forrás: Művelődés)
